Sikerül

Hogy mi sikerül?
Hajaj, mennyi sok minden, ha te azt tudnád!
Sokkal több minden sikerül, mint amit az összkomfortos rutinokkal kipárnázott életedben elgondolsz.

Sikerül például - és most csak a blog témájánál maradva - a vakoknak, hogy evezzenek, hogy síeljenek... vagy  fussanak, kerékpározzanak, ússzanak, korizzanak, labdázzanak.

Szükségeltetik hozzá nem kevés küzdeni-tudás és bátorság.
Továbbá olyan bizalom, amin el szoktam tűnődni az én kis védett, kényelmes életemben.

Aki nem lát és a látó társával együtt fut vagy evez vagy síel - hinnie kell a másik minden szavának és hangsúlyának. A látó segítőnek pedig meg kell tanulnia, mit jelent a valóságban az, hogy figyelek a másikra és felelős vagyok őérte, meg azért, hogy mit és hogyan mondok neki menet közben.

A kétpárevezős hajóban hátul ül a látó segítő, elől a nemlátó társ. Aki hátul ül, folyamatosan mondja, hogy hol járnak, merre kell húzni, aki pedig látássérült és elöl evez, ezerrel figyel rá és evez - és igen, nemcsak a fiúk, hanem már egy lány is van aki erre képes!

Repül a copfja a vezetőnek, mögötte a nemlátó társ

Síelésben pont fordítva van: ott a látó siklik elöl, mögötte a nemlátó. Rádión beszélnek egymással, aki elöl van, folyamatosan mondja az instrukciókat a látássérült társnak - itt oldalt a fotón a 2010-es téli paralimpián száguld így egy női páros lefelé.



Futásnál van, aki úgy edz, hogy kötelet erősít egy oszlophoz a parkban és azt követve fut egyedül... De a legtöbbször a vak vagy látássérült is társsal fut általában - és ez a hűséges futótárs lehet két- vagy négylábú.

Képzeljétek el azt is, hogy egy nagyon kedves nemlátó háromgyerekes anyuka ismerősöm pedig a korcsolyát is kipróbálta, és a Balaton-átúszást is maga mögött tudja.
Számomra ilyen egy hősnő.

Az ő cikkét a látásromlásról és sportról, küzdésről  szeretném ajánlani nektek - több okból:

- mert Leona jól ír
- mert október 15 a látássérültek napja, és gyertek, csináljunk már egy kis reklámot ennek a napnak!
- de leginkább azért, mert amit a küzdésről ír, nem pusztán a sportról szól, hanem az életről
- végül pedig azért, mert eleve a honlap címe gyönyörű:




Megjegyzések