Az olimpiai járadék
"Az első helyezést elért érmes járadékának mértéke a bérből és fizetésből élők előző évi - a Központi Statisztikai Hivatal által számított - országos szintű bruttó nominál átlagkeresetének megfelelő összeg." szól a törvény.
Az összeg
Nehéz adatot találni az összegre nézve, mert a bruttó átlagkereset 2011 márciusban 217.061 forint volt, ugyanakkor az index szerint a 2009-es szinten be vannak fagyasztva az összegek, ez kb 200 ezer Ft. Ennyit tesz ki havonta az államkasszából az olimpiai aranyérmesek járadéka, 35-ik szülinapjuktól kezdve, amíg élnek. Az ezüstérmes az aranyérmes 60%-át, a bronzérmes pedig a 40%-át kapja. Az özvegyeik a járadék felét kapják, szintén életük végéig. 2001-től kezdve érmenként egy edző is kapja (a versenyző járadékának felét).
A plusz érmekért nem jár a teljes plusz járadék: "Az az érmes, aki kettő, három vagy négy első helyezést szerzett, érmenként további 20 százalékkal emelt összegű, az öt vagy ennél több első helyezést szerzett érmes kétszeres járadékra jogosult."
Továbbá a Nemzet Sportolója járadék tulajdonosa sem kapja többé az olimpiai járadékot.
Nehéz adatot találni az összegre nézve, mert a bruttó átlagkereset 2011 márciusban 217.061 forint volt, ugyanakkor az index szerint a 2009-es szinten be vannak fagyasztva az összegek, ez kb 200 ezer Ft. Ennyit tesz ki havonta az államkasszából az olimpiai aranyérmesek járadéka, 35-ik szülinapjuktól kezdve, amíg élnek. Az ezüstérmes az aranyérmes 60%-át, a bronzérmes pedig a 40%-át kapja. Az özvegyeik a járadék felét kapják, szintén életük végéig. 2001-től kezdve érmenként egy edző is kapja (a versenyző járadékának felét).
A plusz érmekért nem jár a teljes plusz járadék: "Az az érmes, aki kettő, három vagy négy első helyezést szerzett, érmenként további 20 százalékkal emelt összegű, az öt vagy ennél több első helyezést szerzett érmes kétszeres járadékra jogosult."
Továbbá a Nemzet Sportolója járadék tulajdonosa sem kapja többé az olimpiai járadékot.
A sportról szóló törvényben meghatározott olimpiai járadék adómentes bevételnek minősül.
Amikor nem jár - érdemtelenség
A törvény 2009 óta részletesen leírja az olimpiai járadékra is és a Gerevich-ösztöndíjra vonatkozóan is az érdemtelenség szabályait. Ilyen eset, ha valaki még a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények időszakát éli, vagy próbaidőre bocsátották, vagy éppen büntetőeljárás van ellene folyamatban, esetleg börtönben ül, mint Farkas Péter judo olimpiai bajnok.
Amikor nem jár - érdemtelenség
A törvény 2009 óta részletesen leírja az olimpiai járadékra is és a Gerevich-ösztöndíjra vonatkozóan is az érdemtelenség szabályait. Ilyen eset, ha valaki még a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények időszakát éli, vagy próbaidőre bocsátották, vagy éppen büntetőeljárás van ellene folyamatban, esetleg börtönben ül, mint Farkas Péter judo olimpiai bajnok.
Ezek az unalmas (?) adatok hozhatnak némi választ azokra kérdésekre, hogy miért is kell valakinek évekig (!) repedt hátcsigolyával játszani, vagy miért kell öt és fél hónapos terhesen, orvosi tanács ellenére, napi 25-30 km-t kajakozni. Férfiak is megteszik, nemcsak női versenyzők, logikus, de nekem ez a két hír ütötte meg a fülemet mostanában.
A fenti idézett 2009-es Sportgéza cikk szerint kb 900 ember kap olimpiai járadékot, ami 1,2 milliárd forintjába kerül az államkasszának minden évben (a világban alig pár másik országban létezik ez a forma egyébként).
Idekapcsolódik még két tanulságos idézet egy 2007-es kutatásból (Keserű Csaba és Dénes Ferenc)
Idekapcsolódik még két tanulságos idézet egy 2007-es kutatásból (Keserű Csaba és Dénes Ferenc)
"A magyar olimpiai érmek jelentős része olyan versenyszámokból származik,amelyeknek a nemzetközi élvonala szűk és médiában való megjelenése nem számottevő, ezért az olimpiai sikereknek a sportolásra ösztönző, mozgósító szerepe korlátozott."
A fotó forrása itt."A különlegesen tehetségeseket ez a támogatás halálukig elkíséri, akár 40-50 évvel a kimagasló sikert követően is járadékot fizet nekik a közösség. Ezen sportolók pályafutásuk aktív szakaszában, sikereik csúcsán jelentős jövedelemre tesznek szert a magángazdaságból is, reklámjövedelmek, versenydíjak, rajtpénzek, közszereplések,stb. formájában. A költségeket a köz állja, míg az egyéb jövedelmek a versenyző jövedelmét gyarapítják."
A magyar sporttörvény pedig elérhető itt.




