Az én anyukám nem olyan

Az úgy volt, hogy amikor a mozgásról író (sőt a mozgást gyakorló :) szinkronblogos klán tagjaival beszélgettünk egyszer, én előadtam az én (egyik) rögeszmémet: a negyvenes-ötvenes nők hihetetlen mozgáshiánya, ami együtt jár az erre a korra sokszor jellemző lehangoltsággal, kiábrándultsággal, feladom-fílinggel. Azt mondja erre Kameo: de hát az én anyukám nem ilyen.
Hoppá, mondom, végre megint egy pozitív kivétel, így aztán ki is faggattam, hogy jól leírjam, hogy hogyan csinálja.
Ez a poszt őróla szól, az anyukáról, akinek az igazi becenevét írom, mert megengedte :)
Szóval Csurka nem sportolt gyerekkorában, duci kislány volt - tehát szó nincs arról, hogy nem lehet elkezdeni felnőtt- vagy kevésbé fiatal korban. El lehet kezdeni gyerekek mellett, váltott 24 órás műszakokkal, ahogy ő is tette, pedig nem volt se bejárónője, se szakácsnője, se kertésze. Egyvalamije volt: akarata.
Meg egy kis szerencséje, mert egy olyan tehetséges és elhivatott aerobik tanárnőhöz került, aki meg tudta tartani a tanítványait, olyan jó órákat tartott. Így történt, hogy Csurka egyszerűen rászokott a mozgásra, és sokszor vele tartott  akkor még csak 9 éves lánya, aki később maga is edző lett – ilyen őrült sokat jelent egy jó edző.
Ha már valaki eljut odáig, hogy megszereti a mozgást, akkor már nem kell küzdenie a lustasággal, gravitációval, időjárással, családdal. Csurkának így később az aerobikhez jött aztán még úszás, callanetics, konditorna. Persze sosem így egyszerre … de amikor kevesebb pénze volt, akkor se hagyta abba, hanem DVD-re tornázott otthon – s így is tesz a mai napig, minden nap. Sőt úszni is eljár, hetente többször – s nehogy megvádolja valaki hogy milliomos, kinézi, hogy mikor van kedvezményes belépő.
Nem kötelességből jár, vagy mert fogyni szeretne, hanem mert szereti, jólesik, az élete része lett.
A DVD-re tornázáshoz hozzátartozik, hogy előtte járt valódi órára valódi tanárhoz – az alapokat nem könyvből vagy DVD-n tanulta el. 
Végül gondoltam, felteszem neki a Nagy Alapkérdést: mi vitt rá, hogy elkezdj mozogni rohangáló, dolgozó családanyaként? Gondoltam, elbeszélgetünk majd a motiváció mélyebb rétegeiről, az akarat összetettségéről, női énképről, önbizalomról. 
De akkor Csurka rámnézett és azt mondta, hát, csak rámszólt egy nap a szomszédasszony: ejnye de meghíztál. 
Csurkát a hír nem taglózta le, hiszen a feltartóztathatatlanul szűkülő ruhák effektusa addigra nem volt egészen ismeretlen őelőtte sem  – hanem következő héten beiratkozott az aerobikra.

Megjegyzések

kikus üzenete…
Az én anyukám is tornázik, egy héten kétszer, az egyikre együtt járunk és nem én vittem őt, hanem ő engem! Nnnna? :)))

Hajrá anyukááááák!!!!