A sportod, az utad, a párod
Amikor kiderült, hogy néhány elszánt blogszerző társsal egyszerre fogunk írni a blogjainkban ugyanarról a témáról, nagyon megörültem. Nem is tűnt fel az az apróság, hogy mint (ugye) erős, bátor, független nők, elsőnek éppen a sport és párkapcsolat témára ugrottunk rá.
Mindenesetre már az elején látszott, hogy ahányan írunk erről, annyiféleképpen látjuk – más a korunk, más a sportunk, más az életünk. Ami a közös: nők vagyunk, szeretjük a mozgást, és blogot is írunk róla.
Az a korosztály, aki engem ebben a női mozgás és nem-punnyadás témában érdekel, a negyven-ötven-hatvan fölöttieké. Akiket leköt a munkahelyi stressz, miközben eltartják a még nem kereső gyerekeket, s ott van az idős szülők gondja-baja, és a teherbíró képesség sem olyan, mint húsz- vagy harmincévesen. Ha mindehhez nincs egy támogató társ, vagy ami még rosszabb, van társ, de nem támogató, akkor nem csoda, hogy nők egész tömegei nem járnak mozogni ma Magyarországon.
Azt is aláírom, hogy a mozgáshiány egész generációkra, köztük persze a férfiakra is vonatkozik, de azt azért látjuk, hogy sok helyen más a családi fogadtatása annak, ha Lajos eljár focizni a haverokkal, majd egy sörre, mint ha Malvin jár el a barátnőkkel tornára, majd egy koktélra.
Holott Lajos is jól jár, ha Malvin, hastáncra / jógára / pilatesre / eljutván, jobb kedvre derül és netán sárkányosodási folyamatában is általános visszafejlődést mutat.
Írhatnék olyanról, akit kinevettek otthon, férj és oly bájos tini gyermek, amikor bejelentette, hogy hastáncra szeretne járni… Az én blogom létrejöttének sok indítéka közül ez az egyik. De ismerek sokakat, akik viszont járnak táncra, tornára, futni, és szeretik, és boldogak tőle, és érdekel, hogy mitől mozdul meg egy nő – fizikailag és az életében is.
Megmozdulhat húszévesen is - és bármikor – ideértve az életmódváltó hatvanasokat is! Minden életkorban más a felállás, más a feladat, de más a megfelelési kényszer is. Megfelelni a párnak, vagy ha nincs pár, akkor a párkeresésnek, vagy bármilyen elvárt kinézetnek, életmódnak. Belénk, nőkbe ez a megfelelés-ügy valahogy különösen belénk van nevelve.
Vannak szerencsések, szabad, harcos nők, akik tán nem is értik, hogy miről írok, de sokunknak idő kell, míg ebből kiszabadul. Sok nő pedig sosem jut el odáig, hogy úgy haladjon az életében, nyugodtan és bátran, mint ezek a biatlonisták, hátukon puskával.
Fiatal anyukaként én is úgy éreztem, hogy a páromtól, a családomtól, a gyerekeimtől venném el az időt és szeretetet, ha a magam kedvére csak úgy elmennék ugrabugrálni, és akkor nem lennék jó anya, jó feleség. Mekkora tévedés volt ez.
Aztán az élet megint megváltozott – s ez is egy élettapasztalat, hogy nem egyetlen nagy változás van az életben, mint ahogy gondoltuk az elején, hanem több.
Már nem vagyok harminc- vagy negyvenéves, se én, se az ízületeim… de a kor jót is hozott, mert szabadabb vagyok: és nemcsak azért, mert jobban ráérek mozogni, hiszen nem kell a gyerekekre vigyázni.
Szabadabb vagyok annyiban is, hogy ma már sokkal kevésbé akarok bárkinek is megfelelni akár külsőleg, akár belsőleg, ideértve Lajost is, Malvint is, és bárkit. Sok mozgásról szóló cikk a fogyókúrát célozza, meg a vonzerőt, ami szép és jó, ha valakit ez hajt, és ez boldogít, rendben van. Engem ez nem motivál, vagy legalábbis már nem alapból.
Amit én keresek a mozgásban, az az, hogy megérezzem az erőt, a bátorságot, az életörömet, ezeken túl pedig a táncban megjelenő szépséget és érzelmeket is.
Mozgás és párkapcsolat - a mi kettőnk mozgás-ízlése olyannyira eltér egymástól, hogy mára ebben egészen külön létezünk: őt nemigen érdekli a tánc, én viszont egyáltalán nem vágyom arra, hogy hosszú kilométereket fussak a jeges Margitszigeten. Így aztán ki-ki a saját terepén töltődik fel a számára szükséges új erőkkel, és ez egészen jól van így.
Nem akadályozzuk, de nem is szuttyongatjuk a másikat – na jó, ez utóbbit néha mégis, de csak módjával :) De hogy a párkapcsolat és sport témának még mennyi vetülete van, a szinkronblogolásban résztvevő többi szerzőnő írásaiból jól látszik, amelyek ezzel együtt jelennek meg.
Én már olvastam őket! - érdemes, mert ahány nő, annyi meglátás:
Mozgás a tükörben - írta Timi
Sport és pár és kapcsolat - írta Szöszkeboszi
Love hurts - írta Noémi
Sport és párkapcsolat, avagy belenyúlok a saját darázsfészkembe - írta Zsuzsa
Mr és Mrs Bur exercise together - írta Kameo
Párkapcsolat és sport - Szinkronblog projekt - írta Kriszti
 |
| Magdalena Neuner, olimpiai ezüstérmes, Alberto Pizzoli/AFP/Getty Images |
