A breakdance, mint kiút

A táncban néha nem minden olyan heppi. A flamencoban sem, és - mondjuk - az életben sem.
Itt van például a break.
Amennyire utánaolvastam, a break és a hip-hop a hetvenes években született Bronx-ban, olyasfajta etnikai bandaharcok közepette, mint ami ismerős az ötvenes években játszódó West Side Story-ból is: állandó feszültség, bandaháborúk, erőszak. 
Ez a tánc ott, az utcán született, sok elem összeolvadásából, de a táncelemek között van olyan is (uprock, mert képeztem magam kérem), amelyik konkrétan a verekedésből alakult ki, úgy, hogy ha két banda összerúgta a port, a két vezér harcot mímelve mérkőzött meg egymással – ez néha elég is volt a harc befejezetté nyilvánításához, néha csak a csata helyszínét választotta meg a győztes. Nem ártatlan események ezek - battle (csata) a neve a breakdance versenyeknek, ahol bíró és szabályzat nincs, de van kódolt mozgás, jelbeszéd, agresszivitás, személyes erőfitogtatás. Idővel lettek bírók és lettek szabályok, de az erődemonstráció, a harci jelleg megmaradt.
Van Kanadában egy civil szervezet, amelyik éppen a break-kel szeretné a külvárosokban, lepukkant lakótelepeken, iskolákban jelenlévő fajgyűlölettől és erőszaktól elvonni a gyerekeket-tiniket, mégpedig pozitív módon, a saját kultúrájuk segítségével. Innen kezdve ugyanarról beszélünk: az önbizalom javítása, a pozitív életszemlélet segítése, az indulatok pozitív csatornába terelése. Nem felvilágosító előadásokat tartanak, hanem kivonulnak a táncosok egy-egy problémás gimibe – és a bemutató után lehet jelentkezni. Az alapítvány oktatót is küld, ha kell, és website-ot működtet, ahova ki-ki feltöltheti a saját táncát, csatáját. 
Egy ilyen, tanítás utáni iskolai breakelésről készült videot találtam a honlapjukon. S ha már csajok mozgása a blog főtémája, 00:32-nél és 1:44-nél éppen egy lány lép majd a színre, tök ügyes, legalább őt nézzétek meg:)
Csellengő fiatalok sportba, játékba bevonásával foglalkozik nálunk Magyarországon az Éjféli Sportbajnokságok hálózat, egyre több klubbal, ami mutatja, hogy a gyerekek vevők rá.

Annyi erőszak nincs az utcán, mint Amerikában, bár meg kellene kérdezni egynémely pedagógust, gyerekeket - de ami a lényeg, vajon működne-e ez a break-dolog nálunk? Vagy működik is, csak nem tudunk róla?
Az EU nagy nehezen mostanában kezd foglalkozni a sporttal, és jó hír, hogy az egyik, ami érdekli, az a sportnak a társadalmi összetartozásra gyakorolt hatása – ez meg pont arról szól.
Pár fotó a végére még, bár nem a kemény utcai táncról szólnak, ellenben csakis csaj táncosokról - de amúgy úgysincsenek sokan. Ez nem is csoda ha az iskolai vagy lakótelepi ifjúsági erőszakra gondolok, de azt mondják, a b-girl-ök jönnek fölfelé. Itt a blogban meg egyenesen előnyt kapnak:) Eszméletlenül ügyesek és erősek egyébként. 

http://suheart.files.wordpress.com/2008/08/347b1296.jpg

http://raikoudisdimos.wifeo.com/images/B-girl.jpg

http://www.levonsphotos.com/d/1567-2/breakdancer.jpg

Megjegyzések