Biciklivel télen, városban???


Ez egy vendég-bejegyzés nemcsak nőknek, viszont egy nőtől, egy olyanvalakitől, aki többszörösen is tudja, miről beszél - aktív városi kerékpáros, triatlon versenyző, és ráadásul sportorvos is. 
Dr. Sipos Andrea sportorvos írása.



Téli biciklizés
Természetesen mindenre figyelni kell, amire a nyári biciklizésnél is.
A láthatóság különösen fontos, mivel gyakori a köd és sokkal hamarabb sötétedik este. Ezért mindig viseljünk láthatósági mellényt és legyen nálunk első-hátsó lámpa.
A fokozott szmogveszély miatt védőmaszk viselése erősen ajánlott!
A réteges öltözködés kötelező, főleg, ha hegyes-dombos vidéken kerekezünk. Fölfelé ugyanis kiizzadunk és a lefelé száguldásnál ránk fagy a vizes ruha, amiből akár tüdőgyulladás is lehet.
Fontos az ízületeket melegen tartani, itt elsősorban a térdet emelném ki. Ha az egyszer megfázik, utána hónapokig panaszokat okozhat (chondromalatia = porclágyulásos tünetek).
Akinek nem telik védőmaszkra, az is kössön legalább egy sálat, kendőt a szája elé. Ez felmelegíti és - a kilégzett levegő által - bepárásítja a belélegzett levegőt, így nem éri az éles hideg közvetlenül a gégét, garatot. Ameddig a sebesség megengedi, mindenképp az orrunkon át lélegezzünk!
Természetesen kezünket, lábfejünket, fülünket, homlokunkat is védeni kell a hidegtől, kinek-kinek egyéni érzékenysége szerint.
Versenygéppel menni nem tanácsos, sőt kifejezetten veszélyes a havas-jeges utakon. A mountain bike-ra is minél szélesebb, jól tapadó gumikat vegyünk. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy nemcsak mi csúszkálunk, hanem esetleg az autók, buszok is, tehát jóval nagyobb távolságtartásra van szükség! A nagyon jeges szakaszokon inkább szálljunk le és toljuk a drótszamarat a járdán.

Szmog
A drasztikusan növekvő légszennyezés Budapesten sok kerékpárost elbizonytalanít, hogy vajon jól teszi-e, ha így közlekedik. Télen még drasztikusabb a helyzet, ezt a gyakoribb szmogriadók és az autók, utcák, hidak stb. villámgyors bekoszolódása is jelzi. A helyzet az, hogy sajnos ártunk a bringázással az egészségünknek, de közlekedni muszáj... "Vígasztalásul": a helyváltoztatás egyéb módjai sem veszélytelenebbek a fővárosban. Ma már nemcsak a légszennyező gázok, hanem az egészen apró szemcséjű porok koncentrációját is mérni lehet, amelyeket főleg a dízel-üzemű járművek, valamint a teherautók és buszok bocsájtanak ki. Ezek a mikroszemcsék a tüdőbe kerülve lerakódnak, örökre ottmaradnak és különböző betegségeket (asztma, silicosis stb.) okoznak. Az ártó ágensek tüdőroncsoló hatása akkor is folytatódik, ha az expozíció már megszűnt
Arról megoszlik az orvosok véleménye, hogy nyugalomban vagy testedzés során kerül-e be több káros anyag a tüdőbe. Egyesek szerint a fokozott ventilláció a mérgező anyagok ürítését elősegíti, ezért a veszély kisebb. Mások szerint a mélyebb légvételek egyúttal több porszemcsét is jelentenek, amelyeket kilélegezni már nem tudunk.
Az mindenesetre bíztató, hogy a kerékpáros gyorsabban áthalad egy forgalmi dugón, mint egy autó vagy egy gyalogos, tehát kevesebb ideig mérgezi magát. Magasabban is ül a nyeregben, mint egy autó utasa, ez is előny. Az út szélén halad, nem a középső sávban, valamit ez is segít. Ha lassan, "nyugis" tempóban kerekezünk, nem szívunk be több levegőt és ezzel együtt káros anyagot, mint egy járókelő.
A 10 mikrométernél kisebb szennyeződéseket a személygépkocsik legjobb szűrőrendszerei sem képesek kiszűrni, viszont léteznek olyan kerékpáros maszkok, amelyek még az 1 mikron alattiaktól is megvédenek. Tulajdonképpen ezt kellene viselniük a gyalogosoknak és a az autóban ülőknek is, de nekik kicsit "ciki" lenne. Nekünk viszont nem az, használjuk tehát őket!
Megfontolandó jótanácsok:
- kerüljük a forgalmas utakat,
- veszélyes helyek az alagutak, az aluljárók és a hidak alatti részek, mert ezekben megreked a szennyezett levegő,
- kényelmes tempóban kerékpározzunk,
- minél magasabban ülve, törekedjünk a függőleges testhelyzetre,
- ha a táv hosszabb mint 5 km, kombináljuk a bringázást a tömegközlekedéssel,
- aki teheti, viseljen védőmaszkot.
Gyerekek
Nyilván szerepel a KRESZ-ben, hogy hány éves kortól szabad kerékpározni az úttesten, előtte csak a járdán. Meg kell tanítani a gyerekeket a közlekedési szabályokra és felelősségükre a többi közlekedővel szemben. Amelyik gyerek szétszórt és nem tud a forgalomra koncentrálni, azt ne engedjük kerékpározni a közutakon! Forgalomtól mentes helyeken kell őket megtanítani a biztonságos biciklizésre.
Fokozottan fontos náluk a védőfelszerelések (láthatósági mellény, bukósisak, esetleg térdvédő) használata.
Gondoljuk meg: a gyerekek (és kerékpárjuk) kisebb, alacsonyabban ülnek, ezért még szennyezettebb levegőt szívnak, mint a felnőttek! Emiatt és a fokozott csúszásveszély miatt szmogban és forgalomban télen inkább ne kerekezzenek.
A kerékpározás élettani előnyei (általánosságban)
Minden előny megvan, ami az összes többi állóképességi sportágnál. Ezek a következők:
- a szív és a keringési rendszer karbantartása,
- a tüdő kapacitásának növelése, a légzés hatékonyságának fokozása,
- a vércukorszint normalizálása, a diabetes rizikójának csökkentése,
- a vérzsírszint csökkentése, ezáltal az érelmeszesedés rizikójának csökkentése,
- a szívinfarktus, hipertónia (magas vérnyomás), és az agyvérzés kockázatának csökkentése,
- a túlsúly, elhízás kockázatának csökkentése: az anyagcsere még órákkal a bringázás befejezése után is "magasabb fordulatszámon" pörög!
Külön előny más állólépességi sportággal (pl. futással) szemben, hogy az ízületeket kíméli, lehet lúdtalpasan, térdfájósan, X-lábakkal, túlsúlyosan is űzni. Sík terepen könnyű az aerob tartományban maradni, beszélgetős, zsírégető tempóban kerekezni, ami különösen egyéb betegségek fennállása vagy idős kor esetén előnyös.
A kerékpározás ügyességi sport is, javítja az egyensúlyérzést és a koordinációt. Az energiatakarékos üzemmódot (körkörös pedálhajtás) a versenyzők is több évig gyakorolják.
Előny, hogy bringázás közben lehet, (sőt kell is) nézelődni, néha a tájban gyönyörködni, máskor a forgalomra koncentrálni. A gyalogláshoz, futáshoz képest kisebb erőkifejtéssel, de nagyobb sebességgel haladunk, ami az endorfintermelést megsokszorozza, eufóriát okoz.
Különösen a hegyi ill. a széllel szembeni biciklizés növeli a combizomzat erejét. A pedál lefelé nyomása a négyfejű combizmot (combfeszítő), míg a csak stoplis cipőben és patentos pedállal kivitelezhető pedálhúzás a Hamstring izomzatot (térhajlítók) is erősíti. (Természetesen a vádli is szépen szálkásodik, bár ezt a futás intenzivebben formálja.)
Nem mellékes a szemre gyakorolt kedvező hatás sem. Az, hogy hol közelre, hol távolra kell tekintenünk, ráadásul változó fényviszonyokhoz kell alkalmazkodnunk, felér egy szemtornával, ami megállíthatja a szemhibák (főleg a rövidlátás) romlását, esetleg javulást is hoz.
Városban előny a gyors haladás. Bizonyított tény, hogy az 5 km-en belüli célokat kerékpáron lehet a leggyorsabban megközelíteni. Mellesleg nem szennyezzük a levegőt és még használunk is az egészségünknek (vagy legalábbis kevésbé ártunk neki, mint más közlekedési eszközökkel). Ha mindenki bringára szállna, akinek nincs valamilyen kontraindikációja, egészen tiszta lenne a város levegője!


A fenti írás szerzője dr Sipos Andrea. Mindennapjainak része a sport: fut, úszik, kerékpározik, sífut, konditerembe jár. Jelenleg a Sportkórház főorvosa, mellékállásban az UVSE utánpótlás korú pólósait gondozza, a Gold’s Gym orvosi tanácsadója..9 évig dolgozott az Európai Triatlon Unio Orvosi Bizottságában, ebből 5 évig (1997-2002) annak elnöke volt. Ehhez a megbízatáshoz jól jött folyékony angol és német nyelvtudása. Hobbyja a színház és az irodalom, amire mostanában sajnos kevés ideje marad.

Megjegyzések

Marci üzenete…
jó a cikk, kérdezem, hogy hol lehet venni olyan maszkot ami tényleg jó szűrő, nekünk azt tanították, h csak pár fajta van ami téleg működik.
kis szakmai közbekottyantás:

Amúgy a szmog (az igazi fotokémiai szmog, Los Angeles-típ.) ellen nem véd az sem,mert ott ózon keletkezik (napfény és NO2 dúsulás együttesen), és annak az oxidáló hatása érvényesül. Ezt fedezték fel úgy, hogy a növények olyanok voltak utána, mint amit leforráztak. Ilyen Bpen nem gyakori, de hasonló meteo. viszonyok kellenek ennek kialakulásához is. A NO2 dúsulása egyébként szemmel így (kevés szennyezés) is jól látható, ha elég teret lát be az ember: vörösesbarna a levegő a felszín-közeli levegő rétegben (pár 100m magasságig), mert nem tud eloszlani a rétegzettség miatt. Vagyis amíg nem változik az idő, addig töltődik a földközeli légpárna.

A levegő aktuális állapotát néhány ponton 6 paraméterre folyamatosan mérik, térképre viszik itt, nemtom ismeritek-é:
http://www.idokep.hu/?oldal=legszenny
(ha a számok fölé viszed a mutatót, kiírja az adott állomás nevét, és a mért adatokat az eü. határérték %ában, lent részletes leírás van a szennyezőkről) Itt látható az aberrált hazai szmogriadó-szabályzás eredménye, hogy az eü határérték többszörösének kell több napig (pl. pm10 esetén 200% 2 napig) lenni, hogy bármi történjen…

ps.:hogy is van az a körkörös pedálhajtás? amikor utoljára bicikliztem, jó hasznát vettem volna (sztrájk idején öltöny-nyakkendőben mentem szóbelizni)